VIDEOBLOG - The Last Day

VIDEOBLOG - Az utolsó nap

VIDEOBLOG - The Fourth Day

VIDEOBLOG - A negyedik nap

Love Scenes from Shakespeare

The second-year students from the university of Warsaw had a very interesting task. Using the lovers of various Shakespeare dramas they had to create new stories, leaving the original plays behind. According to the students they didn't have to stay true to the original plots, they only had to use the text, but they could work with that anyway they wanted: take out parts, rearrange them, give them to different characters and so on. Because of this freedom, very different performances were born, though not everyone received the same plays: we saw two Romeo and Juliets, and one each of Hamlet and Ophelia, Troilus and Cressida and the Macbeths. If would be interesting to know why the teachers chose these plays. Love is an important factor in all of them, though sometimes it is the main plot, other times only one of several.

Creating some new and different stories from so well-known texts is very difficult - since when we hear even one line of text, we think of the Shakespearean story and immediately place the scene in that context. Despite this, there were times we could let go of our preconceptions, and got to know a totally new pair of lovers. The best example is Hamlet and Ophelia. Their original stories and their causes are forgotten, and that is why we can see these emblematic Shakespeare-scenes in a whole new light. The Mousetrap this time around is played for Ophelia, and not for the royal couple, while Ophelia's death is rather a metaphorical death here, not physical: the girl disappears from the boy, but doesn't commit suicide.

But there were Romeo and Juliet and Macbeth adaptations that seemed more like summaries of the original plays.

Even though the directors thought so differently about their task, these scenes came together to form a complete, coherent world. This is helped by the actors, who play in very similar styles, and the suprisingly integrated scenography: everything we see on the stage is black and white, maybe red. Only Cressida's pink bathing towel is different.

Domokos Kovács

Shakespeare: Szerelmes monológok és dialógok

Nagyon érdekes feladata volt a varsói egyetem másodéves rendező hallgatóinak. Különböző Shakespeare-drámák szerelmes párjaiból kiindulva kellett önálló, a dráma egészétől függetlenül értelmezhető történeteket elmesélniük. Elmondásuk szerint nem volt feladat a hősök Shakespeare által megírt sorsához ragaszkodni, egyedül a szöveg volt kikötés, de azt is kedvükre húzhatták, összekeverhették, átoszthatták. Ennek a szabadságnak megfelelően nagyon eltérő megoldások születtek (igaz, nem is mindenki ugyanazzal a szerelmes párral dolgozott; Rómeó és Júliára láthattunk két variációt, Hamlet és Ophéliára, Troilus és Cressidára, a Macbeth házaspárra egyet-egyet. Ilyen szempontból érdekes lehet, a tanárok miért pont ezt a négy drámát választották, hiszen bár a szerelem mindegyikben kétségtelenül jelen van, valamelyiknek alaptémája, míg a másikban csak egy szál a rengeteg másik közül.) 

Ennyire ismert szövegekből nagyon nehéz feladat új, az eredetitől eltérő sorsokat létrehozni - hiszen csak ha egy mondatot meghallunk, rögtön a Shakespeare által írt történetre gondolunk, és hajlamosak vagyunk a jeleneteket annak részleteiként kezelni - mégis volt, hogy sikerült elengedni a prekoncepcióinkat és ezzel egy teljesen új szerelmespárt ismerhettünk meg. Erre talán a legjobb példa Ophélia és Hamlet kettőse. Azáltal, hogy minden, az eredeti pár sorsát alakító körülmény ki lett iktatva, teljesen másként tudtuk értelmezni a Shakespeare-dráma emblematikus jeleneteit. Az Egérfogó itt inkább Ophéliának szól, mint a királyi párnak (annak ellenére, hogy ők magukra veszik), valamint Ophélia öngyilkossága is inkább válik metaforikus halállá, mint fizikaivá, a lány csak a fiúból tűnik el, de valójában nem öli vízbe magát. 

Ezzel ellentétben volt olyan Rómeó és Júlia, vagy Macbeth feldolgozás, ami inkább tűnt egy dráma keresztmetszetének. 

Annak ellenére, hogy a rendezők ennyire különbözően gondolkodtak a feladatról, végignézve az összes munkát, sikerült egy koherens világot alkotniuk. Ezt az egységet főleg a színészek hasonló játékmódja, valamint a meglepően összeszerkesztett látvány adja; minden, amit a színpadon látunk vagy fekete, vagy fehér, esetleg piros. Egyedül Cressida rózsaszín törölközője lóg ki a sorból.

Kovács Domokos

VIDEOBLOG - The Third Day

VIDEOBLOG - A harmadik nap

VIDEOBLOG - The Second Day

VIDEOBLOG - A második nap

Egy "lírai szitkom"...

Szentivánéji álom - "I.L. Caragiale" Színház- és Filmművészeti Egyetem, Bukarest, Románia

A román egyetem előadása sok szempontból innovatív produkció. Nagyon érdekes volt számomra, ahogy Shakespeare közismert darabját ennyire szabadon tudták kezelni, mind színészi, mind dramaturgiai szempontból. Az a „lírai szitkom”, amit az anyagból (erős, de még erősebbé tehető alakításokkal) létrehoztak, elgondolkodtató volt és továbbgondolásra késztető. Érdekes volt, ahogy a sajátjukká tették, egyedi színészi karaktereikre formálták a szerepeket, miközben pedig erősen elidegenítő színészi eszközökkel dolgoztak. Különösen kiemelkedő volt, ahogy az Oberont játszó színész a saját (viszonylag funkcionális és ezért dupla annyira nehéz) szerepét ennyire sokoldalúan és plasztikusan formálta meg, de a többiek játéka is izgalmas és nagyvonalúságában is részletes volt.

Lázár Helga

A lyrical "sit-com"...

A Midsummer Night's Dream - "I.L. Caragiale" National University of Theatre and Film, Bucharest, Romania

The performance by the students from the Romanian University is innovative for various reasons. It was interesting for me how Shakespeare’s well-known play was re-interpreted in such a free manner, both in its portrayals and its dramaturgy. A lyrical, thought-provoking „sit-com”was created from the material, with strong performances (which can still be developed). It is interesting how the actors made these characters their own, and how they adapted them to themselves, while using various techniques which alienate the audience. The best acting work was done by the actor playing Oberon, for he had both practical and artistic tasks which are difficult to combine. His was a varied and thought-through performance, though every other actor played in an exciting, laid back but detailed way.

Helga Lázár

VIDEOBLOG - The First Day

VIDEOBLOG - Az első nap

The EYE has Opened!

The Miskolc EYE Festival has officially started! The guests from abroad finally arrived, we opened the set and costume design exhibition of MA Scenography students from the University of Fine Art, Budapest, watched Mrs. Karnyó, the first festival performance, and then had a chance to try various types of Hungarian pálinka and "kocsonya" – this was also the official openinc ceremony of the festival!

Megnyílt a SZEM!

Kedden megnyitotta kapuit a SZEM fesztivál – a külföldi vendégek megérkeztek, megnyitottuk a budapesti Képzőművészeti Egyetem látványtervező szakos hallgatóinak díszlet- és jelmezterveit bemutató kiállítását, megtekintettük a Karnyóné című musicalt, az első fesztiválelőadást, majd többféle pálinka és kocsonya társaságában hivatalosan is megnyitottuk a fesztivált!